Stressz

Ez a kutatás azt vizsgálta, hogy a tudatos jelenlét alapú stresszcsökkentő program (MBSR) mennyire hatékony az orvostanhallgatók stresszének, szorongásának és depressziójának csökkentésében. A nyolchetes programot követően azoknál a hallgatóknál, akik rendszeresen részt vettek az alkalmakon, jelentős javulás mutatkozott, különösen a szorongás és depresszió terén. Minél több alkalmon vettek részt, annál jobb eredményeket értek el. A férfiaknál a szorongás és stressz csökkenése, valamint a tudatos jelenlét növekedése volt kiemelkedő, míg a nőknél főként a stressz csökkent. A kutatás alapján az MBSR hasznos eszköz lehet a mentális egészség támogatására orvosi tanulmányok során.

ADHD

Ez a kutatás azt vizsgálta, hogy egy 8 hetes tudatos jelenléten alapuló családi program (MYmind) milyen hatással van ADHD-s gyerekekre és szüleikre. A program önmagában nem hozott jelentős javulást a gyerekek önkontrolljában, de több gyereknél mégis megbízható javulást figyeltek meg, mint a szokásos ellátás esetén. A szülők esetében erősebb és tartósabb pozitív hatások jelentkeztek: javult a közérzetük, csökkentek ADHD-s tüneteik, és fejlődött a tudatos, figyelmes nevelési stílusuk. A kutatók szerint ez a módszer hasznos kiegészítője lehet a hagyományos ADHD-kezelésnek, különösen ha az önmagában nem elég hatékony.

Szorongás

Ez az áttekintés azt vizsgálta, hogy a meditációt, tudatos jelenlétet és elfogadást (MMA-módszerek) hogyan használják egyéni pszichoterápiában. A kutatók több mint négyezer tanulmányt néztek át, de csak három felelt meg a szigorú feltételeknek. Az egyetlen kísérleti vizsgálat szerint a mindfulness meditáció nem volt hatékonyabb más aktív kezeléseknél, például az izomlazításnál. Két kisebb, interjús vizsgálat alapján viszont a páciensek hasznosnak érezték ezeket a módszereket. A szerzők szerint további kutatásokra van szükség ahhoz, hogy pontosabban megértsük, mikor és kinek segíthetnek igazán ezek a technikák a terápiában.

OCD

Ez az összefoglaló azt mutatja be, hogy a mindfulness-alapú terápiák (MBI) hasznos kiegészítői lehetnek az OCD (kényszerbetegség) kezelésének. A mindfulness lényege, hogy megtanít ítélkezésmentesen figyelni a gondolatokra, ami segíthet a kényszeres gondolatok és viselkedések csökkentésében. A kutatások szerint ezek a módszerek javíthatják az érzelemszabályozást és a rugalmas gondolkodást, különösen akkor, ha a hagyományos kognitív viselkedésterápia önmagában nem elég hatékony. Mivel az OCD tünetei nagyon egyéniek, a személyre szabott terápiás megközelítések fontosak. A mindfulness beépítése a klasszikus terápiákba reményt adhat azoknak, akik tartós tünetekkel küzdenek.

Sclerosis multiplex

Ez a szisztematikus áttekintés azt vizsgálta, hogyan élik meg a sclerosis multiplexben (SM) érintettek a tudatos jelenlét alapú programokat (MBI). A kutatás szerint ezek a programok segíthetnek a stressz, szorongás és depresszió csökkentésében, de a fizikai korlátok és a lemorzsolódás csökkenthetik a hatékonyságukat. A résztvevők fontosnak tartották, hogy közösen, más SM-esekkel végezhessék a gyakorlatokat, mert ez közösségi élményt adott. Az oktató szerepe is kulcsfontosságú volt abban, hogy megértsék és alkalmazni tudják a mindfulness technikákat. A kutatók azt javasolják, hogy a programokat jobban igazítsák az SM-esek igényeihez, például online elérhetőséggel, nagy betűméretű anyagokkal és rugalmas gyakorlással.

Rágódás

Ez a tanulmány azt vizsgálja, hogyan segíthet a mindfulness a gondolkodási sémák tudattalan korlátainak csökkentésében. A szerző két gyakori meditációs formát emel ki: a fókuszált figyelmet (FA) és a nyitott tudatosságot (OM). Míg az FA inkább az agy kontrollhálózatát aktiválja, az OM mélyebb, agytörzsi kapcsolatokban okoz változásokat. A kutató szerint a mindfulness nemcsak tudatos önszabályozásról szól, hanem főként arról, hogy csökkenti az automatikus, ismétlődő gondolatokat, például a rágódást. Ezáltal szabadabb, spontánabb gondolkodást tesz lehetővé.

Gyász

Ez a tanulmány azt vizsgálta, melyik hatékonyabb a hosszan tartó gyász kezelésére: a gyászközpontú kognitív viselkedésterápia (CBT) vagy a mindfulness-alapú kognitív terápia (MBCT). Mindkét módszer heti 90 perces egyéni alkalmakból állt 11 héten át. Hat hónappal a kezelés után a CBT csoport résztvevői jelentősebben csökkentették gyászuk súlyosságát és depressziós tüneteiket, mint az MBCT csoport tagjai. Más területeken nem volt szignifikáns különbség a két módszer között, és nem jelentettek mellékhatásokat. A kutatók arra jutottak, hogy bár mindkét módszer hasznos lehet, a gyászközpontú CBT hatékonyabb választás lehet az elhúzódó gyász kezelésére.

IBD

Ez a szisztematikus áttekintés és metaanalízis azt vizsgálta, hogyan hat a mindfulness-alapú intervenció (MBI) a gyulladásos bélbetegségben (IBD) szenvedők mentális egészségére. Az elemzés 14 tanulmányt foglalt össze, összesen 1030 beteggel. Az eredmények szerint a mindfulness jelentősen csökkentette a szorongást és a depressziót, és javította az életminőséget a beavatkozásban részt vevőknél. A szorongás csökkenése különösen kifejezett volt. Ugyanakkor a hosszú távú hatásokat még további kutatásoknak kell megerősíteniük.

PTSD

Ez az áttekintő tanulmány azt vizsgálta, mennyire hatékonyak a tudatos jelenléten alapuló módszerek (MBI) a poszttraumás stressz zavar (PTSD) tüneteinek csökkentésében. A kutatók 69 szisztematikus áttekintést elemeztek, de ezek nagy része módszertanilag gyenge volt. Ennek ellenére, a jobb minőségű elemzések alapján a mindfulness közepes mértékben csökkentette a PTSD tüneteit (SMD = 0,41), hasonlóan a gyógyszeres kezelések hatásosságához. A szerzők kiemelik, hogy bár az MBI ígéretes, a jövőben sokkal szigorúbb, átgondoltabb kutatásokra van szükség a módszer valódi értékének megítéléséhez.

Falási rohamok

Ez a frissített áttekintés és metaanalízis azt vizsgálta, hogy a mindfulness-alapú beavatkozások (MBI) mennyire hatékonyak a falásrohamok (binge eating) kezelésében. Az elmúlt 10 évben jelentősen megnőtt az ilyen vizsgálatok száma: míg korábban 19, most már 54 tanulmány felelt meg a beválasztási feltételeknek. Az eredmények szerint az MBI-k közepes-nagy mértékben csökkentették a falásrohamokat azokhoz képest, akik semmilyen pszichológiai kezelést nem kaptak. Viszont más pszichológiai kezelésekkel összehasonlítva az MBI hatása kismértékű volt. A leghatékonyabbnak a dialektikus viselkedésterápia (DBT) bizonyult. A célzottan falásrohamokra irányuló MBI-k erősebb hatást mutattak, mint azok, ahol ez csak másodlagos cél volt. A kutatók javasolják, hogy a jövőbeli vizsgálatok hasonlítsák össze különböző típusú MBI-k hatékonyságát, és hosszabb távú követéseket is végezzenek.

Trauma

Ez a szisztematikus áttekintés és metaanalízis azt vizsgálta, hogy a tudatos jelenlét alapú beavatkozások (MBI) hogyan hatnak a trauma utáni zavarok tüneteire és a belső testi érzékelésre (interocepcióra). Az interocepció – vagyis a test belső állapotának érzékelése – gyakran sérül traumát átélt embereknél. A vizsgálatba 12 randomizált klinikai kutatást vontak be, és az eredmények alapján az MBI-k kismértékű vagy mérsékelt javulást hoztak mind a tünetek, mind az interocepció terén. Bár az egyes tanulmányok eredményei eltérőek voltak, az elemzés összességében megbízhatónak bizonyult. A kutatók úgy vélik, hogy a mindfulness valóban segíthet a trauma feldolgozásában, de további vizsgálatokra van szükség annak feltárására, hogy pontosan milyen szerepet játszik ebben az interocepció javulása.

Vérnyomás

Ez a randomizált klinikai vizsgálat azt vizsgálta, hogy a mindfulness-alapú beavatkozás hogyan hat magas vérnyomással élő, szorongásban vagy depresszióban szenvedő emberekre. A 10 hetes program során a résztvevők szignifikáns csökkenést tapasztaltak a szorongás és depresszió tüneteiben, valamint a vérnyomásukban is (átlagosan 12,24 Hgmm-rel csökkent a szisztolés érték). Emellett javult az önhatékonyság érzésük és a testi-lelki egészségtudatuk. A kutatás szerint a mindfulness rövid távon is hatékony lehet nemcsak a mentális, hanem a testi egészség támogatásában is, különösen közösségi környezetben.

• PMID: 33834406

• PMID: 37906599

• PMID: 34030214

• PMID: 37155740

• PMID: 34498997

• PMID: 39522747

• PMID: 38636333

• PMID: 38698436

• PMID: 39862744

• PMID: 39740743

• PMID: 39979674

• PMID: 38761551