A nők átlagosan tovább élnek, mint a férfiak, ám életük nagyobb részét töltik betegségekkel küzdve. Egy 2017-es európai uniós adatelemzés szerint egy újszülött kislány várható élettartama 84 év, míg egy kisfiúé csupán 78 év. Bár a nemek közötti különbség az életkilátásokban 6 év körül mozog, egyes országokban, például Litvániában, akár 11 év is lehet. A női „halálozási előny” mögött számos biológiai, társadalmi és kulturális tényező áll, például az egészségügyi ellátáshoz való jobb hozzáférés, az egészségtudatosabb életmód vagy a férfiakra jellemző kockázatos viselkedésformák elkerülése. Ugyanakkor ez az előny árnyaltabb képet mutat, ha az egészségben eltöltött éveket is figyelembe vesszük.

Az egészségben eltöltött évek kérdése

Bár a nők tovább élnek, életük utolsó szakaszát gyakran krónikus betegségek és funkcionális korlátozottság jellemzi. Az EU-ban átlagosan a nők élettartamának 77%-át töltik jó egészségben, míg a férfiak 81%-át. Ez azt jelenti, hogy a nők átlagosan 19 évet töltenek betegen, míg a férfiak 15 évet. Különösen nagyok a különbségek egyes országok között: például Ausztriában, Finnországban és Portugáliában a nők több mint 25 évet töltenek rossz egészségi állapotban. A népesség elöregedése és a hosszabb élettartam miatt ezek a problémák még inkább előtérbe kerülnek.

Mi állhat a háttérben?

Az egészségben eltöltött évek nemcsak biológiai, hanem társadalmi és gazdasági tényezőktől is függenek. A tanulmányok szerint a magasabb iskolai végzettséggel rendelkező nők hosszabb és egészségesebb életet élnek, míg az alacsonyabb végzettséggel rendelkezők – például a roma nők – jóval rövidebb élettartammal és több egészségügyi problémával küzdenek. A különbségek hátterében az egészségügyi szolgáltatásokhoz való egyenlőtlen hozzáférés, a munkakörülmények, az étrend és az életmódbeli tényezők is szerepet játszanak.

A krónikus betegségek eltérő alakulása férfiaknál és nőknél

A nők és férfiak eltérően fejlesztenek ki krónikus betegségeket, ami részben biológiai, részben társadalmi tényezőkkel magyarázható. Az autoimmun betegségek például sokkal gyakoribbak nőknél: az autoimmun betegek 80%-a nő. Egyes kutatások szerint ennek oka nem csupán hormonális, hanem az X-kromoszóma genetikai sajátosságai is szerepet játszhatnak benne. Egy nemrégiben végzett tanulmány szerint, ha egy nő tesztoszteronkezelést kap, hogy férfi nemi jellegeket alakítson ki (pl. mélyebb hang, arcszőrzet növekedése), akkor immunrendszere is megváltozik. A transznemű férfiak tesztoszteronterápiája során az immunrendszerük bizonyos tekintetben jobban hasonlít a férfiakéhoz, ami csökkentheti az autoimmun betegségek kockázatát, miközben növelheti a vírusfertőzésekre való fogékonyságot. Ez megerősíti azt az elképzelést, hogy a nemi hormonok alapvetően szabályozzák az immunválaszt és befolyásolják az egészségi állapotot.

A jövő kihívásai és lehetőségei

A hosszabb, de betegebb életévek problémája nem csupán egyéni, hanem társadalmi szinten is kihívást jelent. Az egészségügyi rendszerek fenntarthatósága és a munkaerőpiacra gyakorolt hatás miatt egyre nagyobb szükség van célzott, nemspecifikus egészségügyi stratégiákra. A kutatások azt sugallják, hogy az egészségben eltöltött évek növelése érdekében szükség van az életmódbeli tényezők, a hormonális egyensúly, a genetikai hajlamok és a szociális környezet alaposabb vizsgálatára, valamint az egészségügyi ellátáshoz való egyenlőbb hozzáférés biztosítására.

Jelnetkezz a ferbuár 17-én induló 6 hetes hormonegyensúly programra! 

forrás:
https://www.ncbi.nlm.nih.gov/sites/books/NBK607723/
https://eige.europa.eu/publications-resources/toolkits-guides/gender-equality-index-2019-report/women-live-longer-poorer-health?language_content_entity=en
https://www.nature.com/articles/d41586-024-02432-3