A rendszeres testmozgás számos egészségügyi előnnyel jár, beleértve a szív- és érrendszeri betegségek, a cukorbetegség és a mentális problémák csökkentett kockázatát. Egyre több kutatás vizsgálja azonban a testmozgás és a rák közötti kapcsolatot is. Egy átfogó tanulmány szerint mind a munkahelyi, mind a szabadidős fizikai aktivitás mérsékelheti a daganatos megbetegedések kialakulásának esélyét.

A kutatás célja és módszertana

A kutatás célja annak meghatározása volt, hogy a fizikai aktivitás milyen hatással van az összes daganattípusra, illetve egyes specifikus rákos megbetegedésekre, és hogy van-e dózisfüggő kapcsolat a testmozgás és a rák kockázata között.

A tudósok több megfigyeléses tanulmányt elemeztek, amelyek a munkahelyi és a szabadidős testmozgás hatásait vizsgálták. Az eredmények alapján egyértelművé vált, hogy a rendszeres testmozgás védőhatást nyújthat a rák kialakulása ellen, és az összefüggés dózisfüggő lehet: minél intenzívebb és rendszeresebb a mozgás, annál alacsonyabb lehet a daganatos megbetegedések kockázata.

Főbb eredmények

• Vastagbélrák: 48 tanulmány adatai alapján (40 674 eset) a rendszeres, mérsékelt vagy intenzív testmozgás (>4,5 MET) jelentősen csökkentette a vastagbélrák kockázatát, különösen azoknál, akik heti rendszerességgel sportoltak. A mechanizmusok között szerepel a bélmozgás gyorsulása, amely csökkenti a karcinogének hatását, valamint az inzulin- és prosztaglandinszint kedvező szabályozása.
• Mellrák: 41 vizsgálat (108 031 eset) kimutatta, hogy a mérsékelt vagy intenzív testmozgás csökkentheti a mellrák kialakulásának esélyét. A hatás különösen a menopauza előtti és utáni időszakban volt észrevehető, de befolyásolta az életkor, a testtömegindex és más tényezők is.
• Egyéb daganattípusok: A prosztata-, tüdő-, endometrium-, petefészek- és hererák esetében az eredmények kevésbé egyértelműek, és további kutatások szükségesek az összefüggések pontos meghatározására.

Hogyan segíthet a testmozgás a rák megelőzésében?

A kutatás alapján a testmozgás többféleképpen csökkentheti a rák kialakulásának esélyét:

• Javítja a keringést és az immunrendszer működését, ami segíthet a rákos sejtek elpusztításában.
• Elősegíti az energiaegyensúly fenntartását, csökkenti az elhízás kockázatát, amely több daganattípus kialakulásának kockázati tényezője.
• Szabályozza a hormonháztartást, különösen az ösztrogén és az inzulin szintjét, amelyek bizonyos daganatok, például a mellrák és az endometriumrák kockázatával állnak összefüggésben.
• Felgyorsítja az emésztést, csökkentve a rákkeltő anyagokkal való érintkezési időt a bélrendszerben, ami különösen a vastagbélrák esetében lehet fontos.
• Segíti a DNS-javító mechanizmusokat, amelyek megakadályozhatják a sejtek rákos elfajulását.

Mennyi testmozgás szükséges a védőhatás eléréséhez?

A kutatás szerint a mérsékelt vagy intenzív fizikai aktivitás (>4,5 MET) a leghatékonyabb a rákmegelőzésben. Például heti 3-4 óra közepes intenzitású testmozgás (például gyors séta vagy úszás) vagy heti 2-3 óra magas intenzitású mozgás (például futás vagy intenzív edzés) már jelentős védőhatással bírhat.

A vastagbélrák esetében azok, akik heti szinten legalább 1000 kilokalóriát égettek el sporttal, akár 40%-kal csökkentették a betegség kockázatát. A legnagyobb védőhatás akkor figyelhető meg, ha valaki folyamatosan aktív marad, és a mozgás az élete minden szakaszában jelen van.

Konklúzió

A kutatás eredményei alátámasztják, hogy a rendszeres testmozgás védőhatással bír bizonyos daganattípusok ellen, különösen a vastagbélrák és a mellrák esetében. Bár az optimális mozgásforma, intenzitás és időtartam még nem teljesen egyértelmű, az biztos, hogy a közepes vagy nagy intenzitású aktivitások (>4,5 MET) a leghatékonyabbak.

Mivel a világon egyre növekszik az ülő életmódot folytató emberek száma, a testmozgásnak még nagyobb szerepe lehet a daganatos megbetegedések megelőzésében. További kutatásokra van szükség ahhoz, hogy pontosan meghatározhassuk, milyen mozgásforma és intenzitás a legelőnyösebb, de az már most egyértelmű, hogy az aktív életmód kulcsszerepet játszik a rák kockázatának csökkentésében.