Amikor minden vizsgálat negatív, mégsem érkezik a várva várt pozitív teszt

Az egyik legnehezebb helyzet a babatervezés során, amikor egy pár hónapok vagy akár évek óta próbálkozik, mégis minden vizsgálat eredménye normális. A hormonok rendben vannak, a petevezetők átjárhatók, a spermakép megfelelő, az ultrahang sem mutat eltérést, mégsem következik be a terhesség. Sokan ilyenkor úgy érzik, hogy zsákutcába kerültek. Ha minden lelet jó, akkor mégis mi lehet a probléma?

A válasz az, hogy a jelenlegi orvostudomány még nem ismeri teljes mértékben az emberi termékenység minden részletét. Előfordulhat, hogy a rutinszerű vizsgálatokkal nem mutatható ki eltérés, mégis olyan biológiai folyamat akadályozza a fogamzást, amelyet ma még nem tudunk pontosan mérni vagy megérteni. Ezt nevezzük ismeretlen eredetű meddőségnek (unexplained infertility).

Mit jelent az ismeretlen eredetű meddőség?

Ismeretlen eredetű meddőségről akkor beszélünk, amikor a meddőségi kivizsgálás során nem találnak olyan eltérést, amely önmagában megmagyarázná, miért nem sikerül a teherbeesés.

A diagnózis felállításához általában teljes körű kivizsgálás szükséges, amely magában foglalhatja:

• az ovuláció vizsgálatát,
• a petevezetők átjárhatóságának ellenőrzését,
• nőgyógyászati ultrahangot,
• hormonvizsgálatokat,
• valamint a férfi partner spermiogramját.

Ha ezek megfelelő eredményt mutatnak, mégis legalább egy éve nem következik be terhesség (35 év felett már hat hónap után), az orvos felvetheti az ismeretlen eredetű meddőség lehetőségét. Fontos azonban hangsúlyozni, hogy ez nem azt jelenti, hogy nincs oka a problémának. Sokkal inkább azt, hogy a jelenleg rutinszerűen alkalmazott vizsgálatokkal nem sikerült kimutatni az okot.

Miért nem talál mindig választ a kivizsgálás?

A fogamzás rendkívül összetett folyamat.

Ahhoz, hogy létrejöjjön egy egészséges terhesség, számos lépésnek kell tökéletesen működnie:

• megfelelő minőségű petesejtnek kell megérnie,
• megfelelő minőségű spermiumra van szükség,
• létre kell jönnie a megtermékenyülésnek,
• az embriónak el kell jutnia a méhbe,
• sikeresen be kell ágyazódnia,
• majd zavartalanul kell fejlődnie.

A jelenlegi diagnosztikai módszerek ezeknek a folyamatoknak csak egy részét képesek közvetlenül vizsgálni. Számos olyan biológiai mechanizmus létezhet, amelyet ma még nem tudunk rutinszerűen mérni, vagy amelynek pontos szerepe továbbra is kutatás tárgyát képezi.

Valóban minden rendben van?

Nem feltétlenül. A "minden lelet jó" sokszor valójában azt jelenti, hogy a jelenleg elérhető rutinvizsgálatok nem mutattak eltérést.

Ez nem zárja ki azt, hogy létezik olyan tényező, amelyet:

• még nem vizsgáltak,
• az adott vizsgálat nem képes kimutatni,
• vagy amelynek jelentőségét a tudomány még nem ismeri teljesen.

Ezért fontos, hogy az ismeretlen eredetű meddőséget ne úgy értelmezzük, mint "nincs semmi baj", hanem inkább úgy, hogy a jelenlegi vizsgálatokkal nem sikerült azonosítani a háttérben álló okot.

Milyen tényezők állhatnak a háttérben?

Az ismeretlen eredetű meddőség nem egyetlen betegség, hanem egy gyűjtőfogalom. Valószínűleg több különböző, jelenleg még nem vagy csak részben ismert ok tartozik ide. Az elmúlt évek kutatásai több olyan területet is azonosítottak, amelyek szerepet játszhatnak a fogamzásban, de rutinszerű vizsgálatuk még nem minden esetben része a meddőségi kivizsgálásnak.

1. Az embrió genetikai eltérései

A megtermékenyülés nem minden esetben vezet fejlődőképes embrió kialakulásához. A kutatások szerint a korai embriók jelentős része már a megtermékenyülés pillanatában kromoszóma-rendellenességet hordoz. Ezek az embriók gyakran még a beágyazódás előtt vagy közvetlenül azt követően leállnak a fejlődésben. Sok esetben a nő erről soha nem is szerez tudomást, mert a menstruáció csak néhány napot késik.

Ez a folyamat természetes biológiai szelekciónak tekinthető, és az életkor előrehaladtával egyre gyakoribbá válik.

2. A petesejtek minősége

A rutinvizsgálatok elsősorban a petesejtek számáról adnak információt. Az AMH vagy az antrális tüszőszám (AFC) jól becsüli a petefészek-tartalékot, de a petesejtek minőségét jelenleg nem tudjuk közvetlenül megmérni. Előfordulhat tehát, hogy egy nő laboreredményei teljesen megfelelőek, mégis a petesejtek minősége csökkenti a megtermékenyülés vagy az embrió fejlődésének esélyét.

Ez különösen az életkor előrehaladtával válik egyre fontosabb tényezővé.

3. A spermiumok minősége

A spermiogram nagyon fontos vizsgálat, de nem mutat meg mindent. Előfordulhat, hogy a spermiumok száma, mozgékonysága és alakja megfelelő, ugyanakkor olyan eltérések állnak fenn, amelyeket a hagyományos spermiogram nem képes kimutatni. Ilyen lehet például a spermium DNS-ének fokozott töredezettsége (DNS-fragmentáció), amelyet egyes kutatások összefüggésbe hoznak a csökkent termékenységgel és a korai vetélések magasabb kockázatával.

Ennek rutinszerű vizsgálata azonban jelenleg nem minden párnál javasolt.

4. A méhnyálkahártya befogadóképessége

Ahhoz, hogy a terhesség létrejöjjön, nem elegendő egy egészséges embrió. A méhnyálkahártyának is megfelelő állapotban kell lennie ahhoz, hogy képes legyen befogadni azt. A kutatók jelenleg is vizsgálják, milyen molekuláris folyamatok teszik a méhnyálkahártyát alkalmassá a beágyazódásra, és mi okozhatja azt, hogy ez a folyamat egyes nőknél kevésbé hatékony. Ez a terület jelenleg is intenzív kutatás alatt áll.

5. A méh mikrobiomja

Az elmúlt évek egyik legizgalmasabb kutatási területe a méh mikrobiomja. Korábban úgy gondolták, hogy a méh teljesen steril szerv. Ma már tudjuk, hogy ez a kép ennél összetettebb. Jelenleg is vizsgálják, hogy a méhben élő mikroorganizmusok összetétele milyen szerepet játszhat a beágyazódásban és a sikeres terhesség kialakulásában. Fontos azonban hangsúlyozni, hogy a méh mikrobiomjának rutinszerű vizsgálata jelenleg nem része a meddőségi kivizsgálásnak, és klinikai jelentőségéről még nincs tudományos konszenzus.

6. Krónikus endometritisz

Az elmúlt években egyre több kutatás foglalkozik a krónikus endometritisz szerepével. Ez a méhnyálkahártya tartós, gyakran tünetmentes gyulladása, amelyet hagyományos nőgyógyászati vizsgálatokkal sokszor nem lehet felismerni. Egyes tanulmányok szerint ismétlődő beágyazódási sikertelenség vagy ismétlődő vetélések esetén gyakoribb lehet az előfordulása, ugyanakkor még mindig vita tárgya, hogy pontosan kiknél és milyen módon érdemes keresni. Ez is jól mutatja, hogy a reproduktív medicina számos területén még ma is zajlanak a kutatások.

Mit tehettek, ha minden vizsgálat eredménye megfelelő?

Talán ez a legnehezebb része az ismeretlen eredetű meddőségnek.

Amikor egy pár végigjárja a kivizsgálásokat, majd azt hallja, hogy „minden rendben van”, könnyen úgy érezheti, hogy nincs kapaszkodó. Pedig ez a diagnózis nem azt jelenti, hogy nincs továbblépési lehetőség.

Első lépésként érdemes áttekinteni, hogy valóban megtörtént-e minden alapvető vizsgálat. Fontos lehet az ovuláció igazolása, a petevezetők átjárhatóságának ellenőrzése, a spermiogram, a hormonvizsgálatok és a nőgyógyászati ultrahang.

Ha ezek megfelelőek, a kezelési stratégia mindig az életkortól, a próbálkozás időtartamától és az egyéni körülményektől függ.

Van esély spontán teherbe esni?

Igen.

Az ismeretlen eredetű meddőség diagnózisa mellett is sok párnál következik be természetes fogamzás.

Ennek oka, hogy a fogamzás eleve nem egy minden ciklusban bekövetkező esemény. Egészséges, fiatal pároknál is csak körülbelül 20–30% a teherbeesés esélye egyetlen ciklus során. Ez azt jelenti, hogy teljesen normális, ha a terhesség nem az első hónapban jön létre.

Éppen ezért egy negatív ciklus önmagában nem utal problémára.

Mikor érdemes továbblépni?

Ha a próbálkozás hosszabb ideje eredménytelen, a kezelőorvos különböző lehetőségeket javasolhat.

Ezek közé tartozhat például:

• az időzített együttlétek pontosítása,
• ovulációindukció bizonyos esetekben,
• inszemináció (IUI),
• vagy lombikkezelés (IVF).

Hogy ezek közül melyik a legmegfelelőbb, azt mindig az életkor, a leletek és a korábbi próbálkozások alapján döntik el.

Mit nem érdemes tenni?

Amikor nincs egyértelmű magyarázat, könnyű belekapaszkodni olyan módszerekbe, amelyek gyors megoldást ígérnek. Az interneten számos olyan vizsgálat és kezelés található, amelyek tudományos bizonyítékai jelenleg korlátozottak vagy hiányoznak. Éppen ezért érdemes óvatosan kezelni azokat az állításokat, amelyek szerint egyetlen étrend-kiegészítő, speciális diéta vagy drága vizsgálat biztosan megoldja az ismeretlen eredetű meddőséget. A reprodukciós medicina gyorsan fejlődő terület, de fontos különbséget tenni a tudományosan megalapozott kezelések és a még nem kellően bizonyított módszerek között.

Gyakori tévhitek

„Ha minden leletem jó, akkor biztosan csak a stressz az oka.”

Nem.

A stressz önmagában nem magyarázza az ismeretlen eredetű meddőség minden esetét. Bár a tartós pszichés megterhelés befolyásolhatja az általános egészséget és az életminőséget, jelenleg nincs bizonyíték arra, hogy ez lenne az ismeretlen eredetű meddőség leggyakoribb oka.

„Ha nincs diagnózis, akkor biztosan nincs is probléma.”

Ez sem igaz.

Az ismeretlen eredetű meddőség inkább azt jelenti, hogy a jelenleg rendelkezésre álló vizsgálatokkal nem sikerült azonosítani a háttérben álló okot. A tudomány folyamatosan fejlődik, ezért elképzelhető, hogy a jövőben olyan eltéréseket is rutinszerűen tudunk majd vizsgálni, amelyek ma még rejtve maradnak.

„Ha minden rendben van, akkor csak várni kell.”

Nem feltétlenül.

A várakozás bizonyos életkorig és bizonyos ideig indokolt lehet, de 35 éves kor felett vagy hosszabb sikertelen próbálkozás után érdemes reprodukciós szakemberrel átbeszélni a további lehetőségeket.

Források

1. ESHRE Guideline – Unexplained Infertility
   https://www.eshre.eu/Guidelines
2. American Society for Reproductive Medicine (ASRM). Evidence-based treatments for couples with unexplained infertility.
   https://www.asrm.org/
3. NICE Guideline – Fertility problems: assessment and treatment
   https://www.nice.org.uk/guidance/cg156
4. Practice Committee of the American Society for Reproductive Medicine. Evidence-based treatments for couples with unexplained infertility. Fertility and Sterility.
   https://pubmed.ncbi.nlm.nih.gov/32106976/
5. ESHRE Guideline Group. Recurrent Pregnancy Loss Guideline.
   https://www.eshre.eu/Guidelines

1. Cikk megírásához AI eszközt használtunk.

   Kép forrása: https://www.pexels.com/

   Kormos Viktória: hormontanácsadó, fitoterapeuta, ápoló