A meddőségi kivizsgálás menete lépésről lépésre
Ha egy pár egy éve rendszeres, védekezés nélküli együttlét mellett sem éri el a kívánt terhességet, érdemes meddőségi kivizsgálást kezdeni. Ha a nő 35 éves vagy idősebb, vagy ismert nőgyógyászati betegsége (például endometriózisa, PCOS-e vagy rendszertelen ciklusa) van, a kivizsgálás már 6 hónap sikertelen próbálkozás után is indokolt lehet. Fontos tudni, hogy a meddőség nem kizárólag női probléma. Az esetek körülbelül egyharmadában női, egyharmadában férfi, a fennmaradó esetekben pedig mindkét fél vagy ismeretlen tényezők állnak a háttérben. Éppen ezért mindig mindkét fél kivizsgálása szükséges.
Ebben a cikkben végigvesszük, milyen vizsgálatok javasoltak a jelenlegi szakmai ajánlások alapján.
1. Részletes anamnézis – az egyik legfontosabb lépés
A kivizsgálás nem a laborral kezdődik.
Egy tapasztalt szakember először részletesen kikérdezi a párt, hiszen már az anamnézisből is rengeteg információ nyerhető.
Szóba kerülhet többek között:
- a próbálkozás ideje
- a menstruációs ciklus jellemzői
- ovuláció megléte
- korábbi terhességek és vetélések
- műtétek
- endometriózis vagy PCOS
- gyógyszerek
- krónikus betegségek
- életmód
- dohányzás
- alkoholfogyasztás
- testsúly
- családi betegségek
Ezek alapján sokszor már körvonalazódik, hogy milyen irányban érdemes tovább vizsgálódni.
2. Nőgyógyászati ultrahang
A hüvelyi ultrahang szinte minden meddőségi kivizsgálás része.
Segítségével megítélhető többek között:
- a méh alakja
- miómák jelenléte
- polipok
- endometriózisra utaló jelek
- petefészkek szerkezete
- policisztás petefészek képe
- antrális tüszők száma (AFC)
- méhnyálkahártya vastagsága
Az AFC (antral follicle count) különösen fontos információt adhat a petefészek-tartalékról.
3. Hormonvizsgálatok
A hormonlabor önmagában nem mond el mindent, de fontos része a kivizsgálásnak.
A vizsgált hormonok köre egyénenként eltérhet, de gyakran szerepel közöttük:
- FSH
- LH
- ösztradiol
- progeszteron
- prolaktin
- TSH
- szabad T4
- AMH
- tesztoszteron
- DHEA-S
- SHBG
- androsztendion
A vizsgálatok időzítése is lényeges, hiszen nem minden hormon mérhető ugyanazon a ciklusnapon.
4. Ovuláció igazolása
A rendszeres menstruáció még nem jelenti biztosan azt, hogy minden ciklusban történik ovuláció.
Ennek megítélésére több módszer is rendelkezésre áll:
- cikluskövető ultrahang
- luteális fázisban mért progeszteronszint
- LH-tesztek
- bazális testhőmérséklet követése
Az ultrahangos ciklusmonitorozás adja a legpontosabb képet arról, hogy valóban megreped-e a tüsző.
5. Petevezetők átjárhatóságának vizsgálata
A megtermékenyüléshez legalább egy átjárható petevezetékre szükség van.
Ennek ellenőrzésére több módszer is létezik:
- HyCoSy (ultrahangos kontrasztanyagos vizsgálat)
- HSG (röntgenes petevezeték-átjárhatósági vizsgálat)
- laparoszkópia bizonyos esetekben
Elzáródott petevezeték esetén a petesejt és a spermium nem tud találkozni.
A vizsgálat különösen fontos korábbi kismedencei gyulladás, hasi műtétek vagy endometriózis esetén.
6. Spermiogram – a férfi kivizsgálása sem maradhat el
A meddőségi kivizsgálás egyik legfontosabb eleme a férfi partner vizsgálata. Mégis gyakran előfordul, hogy először a nőnél történik meg számos vizsgálat, miközben a spermavizsgálat egyszerűen és gyorsan elvégezhető.
A spermiogram során többek között az alábbi paramétereket értékelik:
- spermiumszám
- spermiumkoncentráció
- mozgékonyság
- alak (morfológia)
- ejakulátum mennyisége
- pH
- fehérvérsejtek jelenléte
Ha az eredmény eltérést mutat, andrológiai kivizsgálás javasolt, amely során hormonvizsgálatok, hereultrahang vagy genetikai vizsgálatok is szóba kerülhetnek.
7. Pajzsmirigy vizsgálata
A pajzsmirigy működése szoros kapcsolatban áll a női ciklussal és a termékenységgel.
A kivizsgálás részeként gyakran kérik:
- TSH
- szabad T4
- szabad T3 (szükség esetén)
- pajzsmirigy elleni antitestek (anti-TPO, anti-Tg)
Nemcsak a kifejezett pajzsmirigybetegségek, hanem az enyhébb működési eltérések is befolyásolhatják a teherbeesést vagy a várandósság korai szakaszát.
8. Anyagcsere-vizsgálatok
Bizonyos anyagcsere-eltérések szintén összefüggésben állhatnak a termékenységgel.
Az orvos az egyéni tünetek alapján javasolhatja többek között:
- éhomi vércukor
- inzulinszintek
- orális glükóztolerancia teszt (OGTT)
- HbA1c
- lipidprofil
Különösen indokolt lehet ezek vizsgálata PCOS, túlsúly, rendszertelen ciklus vagy családi cukorbetegség esetén.
9. Vitamin- és tápanyaghiányok felmérése
Nem része minden meddőségi kivizsgálásnak, de egyes esetekben hasznos lehet bizonyos hiányállapotok kizárása.
Ilyen lehet például:
- D-vitamin
- ferritin (vasraktárak)
- B12-vitamin
- folát
Ezek eltérései önmagukban ritkán okoznak meddőséget, de hozzájárulhatnak az általános egészségi állapot romlásához, ezért rendezésük fontos lehet.
10. Fertőzések szűrése
Bizonyos fertőzések befolyásolhatják a reproduktív egészséget vagy a későbbi várandósságot.
Szükség esetén szóba kerülhet:
- Chlamydia trachomatis
- gonorrhoea
- HIV
- hepatitis B
- hepatitis C
- szifilisz
A vizsgálatok köre országonként, intézményenként és az egyéni kórelőzmény alapján eltérhet.
11. Genetikai vizsgálatok
Nem minden párnál szükségesek, de bizonyos helyzetekben indokoltak lehetnek.
Ilyenek például:
- ismétlődő vetélések
- súlyos spermakép-eltérés
- korai petefészek-kimerülés gyanúja
- ismert öröklődő betegségek a családban
A genetikai kivizsgálás része lehet például a kariotípus-vizsgálat vagy egyéb célzott genetikai tesztek.
12. Mikor lehet szükség további speciális vizsgálatokra?
Ha az alap kivizsgálás nem mutat egyértelmű eltérést, az orvos egyéni mérlegelés alapján további vizsgálatokat is javasolhat.
Ilyenek lehetnek például:
- méhtükrözés (hiszteroszkópia)
- laparoszkópia
- endometrium vizsgálata
- andrológiai speciális tesztek
- spermium DNS-fragmentáció vizsgálata
Fontos hangsúlyozni, hogy ezek nem minden pár számára szükségesek. Az alkalmazásuk mindig az egyéni helyzettől függ.
Minden vizsgálatot egyszerre kell elvégezni?
Nem.
A meddőségi kivizsgálás általában lépésről lépésre történik. Az első körben elvégzett vizsgálatok eredményei alapján dönt az orvos arról, hogy szükség van-e további tesztekre.
Ez segít elkerülni a felesleges vizsgálatokat, ugyanakkor lehetővé teszi a probléma célzott feltárását.
Mi történik akkor, ha minden eredmény normális?
Előfordulhat, hogy a részletes kivizsgálás során sem találnak egyértelmű okot. Ezt ismeretlen eredetű meddőségnek (unexplained infertility) nevezik. Ez azonban nem jelenti azt, hogy nincs biológiai magyarázat, csupán azt, hogy a jelenleg rutinszerűen alkalmazott vizsgálatokkal nem sikerült kimutatni az okot. Ilyenkor a kezelési tervet mindig egyénre szabottan állítják össze, figyelembe véve az életkort, a próbálkozás időtartamát és az egyéb kockázati tényezőket.
Milyen életmódbeli tényezőket érdemes áttekinteni?
A meddőségi kivizsgálás nem csak laborokból és képalkotó vizsgálatokból áll. Az életmód is fontos része a teljes képnek, hiszen számos tényező befolyásolhatja a fogamzóképességet.
Érdemes áttekinteni többek között:
- a testsúlyt
- a táplálkozási szokásokat
- a fizikai aktivitást
- az alvás mennyiségét és minőségét
- a dohányzást
- az alkoholfogyasztást
- a stresszt
- az alkalmazott gyógyszereket és étrend-kiegészítőket
Az életmód önmagában nem minden esetben oldja meg a termékenységi problémát, de fontos része lehet az átfogó kivizsgálásnak és a későbbi kezelési tervnek.
Gyakori tévhitek a meddőségi kivizsgálással kapcsolatban
„Ha rendszeres a menstruációm, biztosan ovulálok.”
Nem feltétlenül. A rendszeres ciklus növeli az ovuláció valószínűségét, de nem bizonyítja azt. Előfordulhatnak ovuláció nélküli ciklusok (anovuláció), illetve ritkábban olyan állapotok is, amikor a tüsző nem reped meg (LUF-szindróma).
„Ha fiatal vagyok, biztosan nincs termékenységi problémám.”
Az életkor fontos tényező, de nem az egyetlen.
Fiatalabb nőknél is előfordulhat például:
- endometriózis
- petevezeték-elzáródás
- ovulációs zavar
- férfi eredetű meddőség
Ezért a kivizsgálást nem kizárólag az életkor határozza meg.
„Elég, ha csak a nőt vizsgálják ki.”
Nem.
A meddőség oka a férfit is érintheti, ezért a szakmai ajánlások szerint mindkét fél kivizsgálása szükséges.
„Ha minden laboreredményem jó, biztosan minden rendben van.”
A laborvizsgálatok fontos információkat adnak, de nem mutatnak meg mindent. Például a labor önmagában nem alkalmas a petevezetők átjárhatóságának megítélésére, és nem zárja ki az olyan nőgyógyászati eltéréseket sem, mint az endometriózis vagy a méhüregi elváltozások.
Gyakran ismételt kérdések
Mennyi idő után érdemes meddőségi kivizsgálást kérni?
Általánosságban 12 hónap rendszeres, védekezés nélküli próbálkozás után. Ha a nő 35 éves vagy idősebb, illetve ismert kockázati tényező áll fenn, már 6 hónap után is javasolt lehet a kivizsgálás.
Fájdalmasak ezek a vizsgálatok?
A legtöbb laborvizsgálat és ultrahang minimális kellemetlenséggel jár. Egyes vizsgálatok – például a petevezetők átjárhatóságának ellenőrzése – átmeneti fájdalmat okozhatnak, de ennek mértéke egyénenként eltérő.
Minden vizsgálatot egyetlen hónap alatt el lehet végezni?
Nem feltétlenül. Mivel több hormonvizsgálat meghatározott ciklusnaphoz kötött, a teljes kivizsgálás gyakran több hétig vagy akár több cikluson keresztül is tarthat.
Ha találnak eltérést, az azt jelenti, hogy nem lehet gyermekem?
Nem. Számos eltérés kezelhető vagy megfelelő orvosi támogatással javítható. A kivizsgálás célja éppen az, hogy azonosítsák azokat a tényezőket, amelyek befolyásolhatják a fogamzást.
Cikk megírásához AI eszközt használtunk.
Kép forrása: https://www.pexels.com/
Kapcsolat